Szeretném ebben a bejegyzésben bemutatni “Krisztina” című festményem születését.

A festményt Klasszikus realista stílusban festettem, a Firenzei Művészeti Akadémia módszerei szerint.

Az úgynevezett régi mesterek technikáit használtam, melyeket “Attelier” módszernek is neveznek.

Többféle “régi mester” technika is létezik, én most a Flamand módszer egy modern változatát  alkalmaztam. A flamand módszer lényege a lehelet finom áttetsző lazúrrétegek egymásra vitelével, egy úgynevezett optikai színkeverés elérése.

A modern része a dolognak, hogy a míg a flamandok az ún. grisaile  módszert használták, mely egy szürke aláfestés volt, én itt a grisaile és az olasz verdaccio (verdaccióban zöld tónusú az aláfestés) módszer egy új változatával a Piamburával kísérleteztem. Ahol egy szürkés, semleges zöld tónusra kell rámenni áttetsző ólomfehérrel, amin a szürke árnyékos részek átlátszanak, emellett a világosabb, fényesebb részeket pedig a nem áttetsző, hanem fedő titánfehérrel hangsúlyozzuk. A módszert egyébként Adrian Gottlieb fejlesztette ki és egy későbbi bejegyzésben még szót ejtünk róla.

A festmény úgy készült, hogy először egy vázlatos szénrajzot készítettem a fehérre alapozott vászonra. A rajzot fixáló szerrel rögzítettem. hogy elkerüljem a szén szétkenődését a vásznon.

Előrajz fixálva

A következő lépés az imprimatúra alap feltétele, mely festőszerrel hígított vörös umbra színből állt.

Imprimatúra

Ezután, a verdaccio réteg következett. Ennél a lépésnél Ciprusi zöld földet, és  égetett umbrát, elefántcsont feketét és ólomfehéret használtam. Ezekkel a színekkel beállítottam a sötétebb és világosabb tónusokat. Továbbá megkezdtem a drapéria festését cinóbervörössel, kárminnal és elefántcsont feketével.

Verdaccio

Ebben a fejezetben a “Piamburát” készítettem el. Ennek lényege, hogy kétféle fehért használtam, az áttetsző ólomfehért és a fedő titánfehért. Így alakítottam ki a finom világos tónus különbségeket. Ahol szükséges volt ott egy kis zöldes umbrával árnyaltam a sötétebb tónusokat. Kezd szépen alakot ölteni a festmény.

Piambura

Ezt követően, egy áttetsző, vörös lazúr réteggel, vékonyan átmentem az egész képen, finom vöröses tónust adva a festménynek. A lazúr festőszerrel erősen áttetszővé hígított cinóbervörös színből állt.

Vörös lazúr

Az utolsó befejező réteg, előtt és után is elvégeztem a végső igazításokat a képen, ahol kellett lágyítottam, vagy éppen határozottabbá tettem a vonásokat, árnyékokat, fényeket. Az utolsó réteg egy sárgás színű lazúrból készült, melyhez festőszert és áttetsző indiai sárga színt használtam.

A sárga lazúrral befejezett, és közben korrigált kép, Krisztina
70 x 50 cm
olaj, vászon

Még néhány közeli részlet a képről.